Vizionáló makacs öszvér a legjobb vállalkozó

Nemzetközi statisztikák mutatják, hogy egy társadalomnak csak kb. 8%-a alkalmas az önálló vállalkozói létre, mégis hozzávetőleg ennek a duplája próbálkozik meg ezzel. A különbség a bukottak és a franchise-átvevők széles tábora, akik önmaguktól soha nem lennének alkalmasak egy önálló vállalkozás létesítésére és vezetésére. (Gazdasági Rádió összeállítás)

Nemzetközi statisztikák mutatják, hogy egy társadalomnak csak kb. 8%-a alkalmas az önálló vállalkozói létre, mégis hozzávetőleg ennek a duplája próbálkozik meg ezzel. A különbség a bukottak és a franchise-átvevők széles tábora, akik önmaguktól soha nem lennének alkalmasak egy önálló vállalkozás létesítésére és vezetésére. (Gazdasági Rádió összeállítás)

Természetesen nem arról van szó, hogy a társadalmak többsége másodrendű képességű emberből állna. Képzettségénél, készségeinél fogva mindenki másra alkalmas, és ez nagyon jól is van így, hiszen a társadalmi munkamegosztás csak így alakulhat ki – fejti ki  az alábiakban Haraszti Mihály vállalkozásfejlesztési szakember.

Milyen tulajdonságok tesznek valakit alkalmassá a vállalkozói létre? Először is a szemlélete, és bizonyos emberi tulajdonságai. A született vállalkozónak van egy víziója, elképzelése, milyennek kell lennie az adott területen egy sikeres vállalkozásnak. Másodszor belülről hajtja valami, hogy elképzeléseit meg is valósítsa. Harmadszor egy öszvér makacsságával tör céljai megvalósítása felé, és nem hagyja, hogy bármilyen, önmagában csábító ajánlat, kezdeményezés letérítse útjáról. Hajlandó és képes a nap 24 órájából 30-at dolgozni, tud nyomás alatt, kritikus helyzetben is higgadtan gondolkodni, és helyesen dönteni. Képes embereket meggyőzni igazáról, magával ragadni, hogy társai legyenek a kitűzött célok megvalósításában.

A felsoroltak jelentős része vele született tulajdonságnak tűnik. Meg lehet-e akkor tanulni a vállalkozást?

A válasz egyértelmű igen. A vállalkozások tulajdonosai sehol a világon csak a felsorolt tulajdonságokkal rendelkező emberekből állnak. Mindenhol vannak kiváló vállalkozók, és széles a skála a futottak még kategóriáig, melyben még mindig százezrek találnak többé-kevésbé stabil megélhetést.

A vállalkozóvá válás egy folyamat, amiben még azok is kiváló eredményt érhetnek el, akik született tulajdonságaiknál fogva jobb lenne, ha az élet más területein keresnék boldogulásukat.

Kiindulópontnak a vállalkozás háromszögét érdemes venni, melyet Michael Gerber is leírt a V mítosz című könyvében, ami nagyban megkönnyíti a fejüket vállalkozásra adók dolgát, hiszen így megismerhetik legfontosabb feladatukat.

E szerint egy vállalkozásban három alapvetően ellátandó funkció van, ami nélkül egy vállalkozás életképtelen: vállalkozó, menedzser, szakember.

Egy vállalkozás akkor lesz (és csak akkor lehet) sikeres, ha vezetése képes a vállalkozás háromszögét egyenlő oldalú háromszöggé varázsolni, vagyis rendelkezik

– olyan vállalkozó tulajdonossal, akinek pontos jövőképe van, víziója, milyennek kell lennie az adott szakmában egy sikeres vállalkozásnak, és akinek a tevékenysége döntően arra irányul, hogy az adott valóságot ehhez az ideális állapothoz közelítse;
– olyan menedzserrel, aki mind elméletileg, mind gyakorlatilag birtokában van annak a tudásnak, mely biztosítja a vállalkozás zökkenőmentes, mindennapi gyakorlati működését;
– olyan szakemberrel, aki tisztában van mindazokkal a szakmai ismeretekkel, melyek lehetővé teszik a vállalkozás magas színvonalú szakmai működését.

Elkeserítőnek hathat, de annak ellenére, hogy a KKV-k körében általában e három feladatkör ellátása közül legalább kettő, de sokszor mindhárom egy személy kezében összpontosul, ez a három funkció személyében szinte ki is zárja egymást, hiszen mindhárom feladatkör színvonalas ellátásához teljesen más hozzáállás, szemlélet, készségek, képességek, tudás szükségeltetik.

A vállalkozó a fejében lévő jövőkép alapján tudja, hova kell fejlődnie a vállalkozásnak. Az ő feladata, hogy a valós és a kívánatos állapot közötti különbséget állandóan csökkentse. Ő soha nem a vállalkozásban, hanem mindig a vállalkozáson dolgozik, a jövőben él, és minden erőforrását arra használja, hogy a vállalkozás a versenyhelyzetét és így jövőbeni sorsát meghatározó tényezők terén előbbre tartson a versenytársaknál.

A menedzser ezzel szemben mindig a múltba réved, hiszen az ő értékét az a tudássá kövült múltbéli tapasztalat adja, ami az irányítók kezét vezeti. Ők tudják, mely vezetési, marketing, eladástechnikai, logisztikai, pénzügyi és egyéb módszerek voltak eredményesek, és biztosítják, hogy a munkatársak ezeket a sikeres módszereket használják.

A szakember világa pedig a jelen. Az ő dolga, hogy naprakészen kövesse a szakma fejlődését, tisztában legyen mindazokkal a sikeres technikákkal, anyagokkal, és technológiákkal, melyek biztosítják, hogy a vállalkozás szakmai színvonala ne csak a kifogástalan szakmai működést biztosítsa, hanem a vállalkozás szakmai tevékenységében is előzze meg versenytársait.

Egy vállalkozás sorsát legtöbbször már az meghatározza, hogy tulajdonosa a háromszög melyik csúcsán át kerül a vállalkozásba. A kilencvenes évek eleje, amikor néhány év alatt több százezer vállalkozás jött létre, tömegével szállította a sajnálatos példákat arra, milyen következményei vannak, ha jobb sorsra érdemes, kiváló szakemberek tömege kényszerül saját vállalkozás alapítására. Az még nem lett volna tragikus, hogy vajmi kevés ismerettel rendelkeztek arról, mit is jelent egy önálló vállalkozás létrehozása és irányítása, hiszen azt elég rövid idő alatt legalább a működőképesség szintjén el lehet sajátítani (helyesebben lehetne, ha lenne ilyen gyakorlati vállalkozói képzés, de sajnos máig nincs). Az igazi baj sokkal inkább az volt – és még ma is az –, hogy a szorosan vett szakmai ismereteken túlmenően semmit nem ismernek el tudásnak, sőt, sok esetben még le is nézik azokat a vállalkozási, piaci, marketing, értékesítési, és pénzügyi ismereteket, melyek nélkül egy piaci versenyben helytállni kényszerülő cégnek esélye sem lehet a sikerre. Ezzel a szemlélettel irányítják sajnos még ma is vállalkozások ezreit, és az eredmény nagyon sok család helyzetének reménytelenné fordulásában is tetten érhető.

A vállalkozók többsége világszerte a szakember csúcsán érkezik a vállalkozások világát jelképező háromszögbe, de a fentiek alapján tisztán kijelölhetjük azt az utat, amelyet be kell járniuk ahhoz, hogy valódi vállalkozóvá váljanak: vállalkozó – menedzser – szakember.

Ez az út a vállalkozás középpontja felé vezet, sőt, nem is igazán a középponthoz, hanem kicsit feljebb. A menedzsment funkciókhoz és a szakmai vetületekhez ugyan a vállalkozónak is értenie kell, de itt a fő cél az ún. megrendelői pozíció elérése, vagyis azon a szinten kell értenie ezekhez a teendőkhöz, hogy meg tudja ítélni, hogy az adott feladatokat színvonalasan elvégezték-e, és ne lehessen egy látszattevékenységgel megetetni. Képesnek kell lennie elmagyaráznia teendőit bármely terület dolgozóinak, ki kell tudjon adni, és számon kell tudjon kérni feladatokat az e területen tevékenykedő munkatársaknak vagy külső szakembereknek, de nem kell tudnia személyesen is elvégeznie e feladatokat.

Újra hangsúlyozom, hogy a vállalkozás tulajdonosának az elsőrendű feladata a vállalkozás életképességének, állandó fejlődésének, növekedésének biztosítása. Folyamatosan azon kell dolgoznia, hogy a vállalkozás ne térjen le arról az útról, ami az elérendő állapot eléréséhez vezető legrövidebb és leghatékonyabb út, hogy a vállalkozás tevékenysége és állapota ne térjen el a külső és belső környezet által megkövetelt ideális állapottól, és maximálisan használja ki a környezet által nyújtott lehetőségeket.

A gyakorlatban ezzel szemben mi figyelhető meg? Ahogy már korábban említettem, a három funkció közül legalább kettő a tulajdonos kezében van, egyben ő az ügyvezető is (vagyis menedzser), aki egy személyben hozza meg az összes döntést. Nem épít hierarchiát, nem delegál feladatokat, pláne döntéseket, nem ad ki jogköröket a kezéből. Ő akar lenni a legjobb szakember (ami még igaz is lehet), de a legjobb beszerző is (bár néha még a logisztika szó jelentésével sincs tisztában), a legjobb pénzügyes (bár fogalma nincs arról, mit jelent a cash-flow terv és őszintén csodálkozik, amikor a beruházás abbamarad, mert elfogyott a pénz, és hiába van bevétele, ha az jóval később folyik csak be), a legjobb értékesítő, portás, takarító stb., aki mindenkinek naponta elmagyarázza, hogyan kellene dolgoznia, és emiatt csak a saját munkája elvégzésére nem jut ideje és ez még a jobbik eset, mert sajnálatosan sokszor nincs is tisztában azzal, mi is lenne az ő igazi feladata.

Share this post