A Lidl óvodát és hotelt nyit a boltjai felett, az Aldi lakásokat fejleszt. A diszkontláncok egyre aktívabbak az ingatlanpiacon, de ki profitál ebből?
Nemrég írtunk arról, hogy az Auchan lakóparkot fejlesztett Kecskeméten. A két nagy diszkontlánc, az Aldi és Lidl is aktív a lakóingatlanfejlesztésben, igaz, egyelőre csak Németországban. A Lidl Hamburgban két új üzletet is nyit, az egyik felett 300 szobás szálloda, a másik felett óvoda lesz. Utóbbi házasítás már a stuttgarti üzletükben is nagyon bevált; nehezen tudnának ugyanis fizikailag még közelebb kerülni a vásárlóikhoz. Más üzleteik fölé lakásokat építettek, és ezt most az Aldi is meglépte Berlinben: 2000 lakást fejlesztenek 15 fővárosi helyszínen.
De mi rejlik valójában a stratégia mögött? Mindenekelőtt az a törekvés, hogy a szűkülő kereskedelmi térben beépíthető területeket találjanak, majd azokat maximálisan kihasználják. Mindezt nemcsak saját jól felfogott üzleti érdekük diktálja, hanem az egyre fogyó üres telkek felet diszponáló önkormányzatok részéről is ez az elvárás – írta a Spiegel.
A Lidl ingatlanmenedzsere, Nils Kratzin szerint viszont fontos megtartani a fókuszt: ők elsősorban élelmiszerkereskedők, ezért minden egyes projekt esetében fontolóra veszik majd, hogy ők maradjanak-e a tulajdonosok és bérbeadók. A társadalmi felelősségvállalást is sugalló fejlesztések ráadásul jót tehetnek a Lidl és az Aldi imázsának.
Az Aldi berlini fejlesztését például a sajtó is üdvözölte: a nagyméretű üzlet és a felette megvásárolható, megfizethető áru lakások kincset érnek a berlini ingatlanpiacon, ahol a többség elképesztő ütemben dráguló albérletekben lakik. A beruházó pedig joggal számíthat arra, hogy gyorsabban kapja meg az építkezéshez szükséges engedélyeket, és kevesebb bürokratikus akadállyal szembesül a kivitelezés során.
A diszkontláncoknak viszont számtalan olyan nehézséget kell megoldaniuk, mellyel eddig nem szembesültek; például úgy kell majd kialakítani a logisztikát, illetve a hűtőrendszereket, hogy a lehető legkevésbé zavarják a lakókat. Az Aldi Nord ráaádásul megígérte Berlin városának, hogy az albetétek harmadát szociális bérlakásként működtetik majd, és négyzetméterenként csak 6,5 eurós bérleti díjat kérnek el a lakóktól. A piaci alapon kiadott lakások bérleti díját pedig 10 euró/négyzetméterben maximalizálják majd, mely jóval kedvezőbb az átlagos németországi bérleti díjaknál.
Magyarországon egyelőre csak egy, részben hasonló projekt készül: a Széll Kálmán térhez közeli Csalogány utcában épülő többfunkciós társasház aljában egy nagy Lidl, felette pedig irodák lesznek, de itt a fő beruházó az OTP Ingatlan Zrt.
Forrás: HVG