A Big Macet egy bizonyos Jim Delligatti, a uniontowni McDonald’s vezetője fejlesztette ki. Delligatti átlag alatti forgalmat bonyolított pittsburghi éttermeiben, ezért elkezdte győzködni a többi üzemeltetőt, hogy a forgalom fellendítésére egy új, felnőtteknek szóló szendvicset kellene bevezetni. Végül engedélyt kapott ötlete kipróbálására, így született meg a Big Mac óriásszendvics, mely két marhahúspogácsát tartalmazott és 45 centbe került.
Az emeletes hamburger hamarosan felkerült a McDonald’s összes éttermének étlapjára. Egy évvel később, 1969-ben már a McDonald’s teljes árbevételének a 19 százalékát hozta. A szendvics napjainkban is hasít, az amerikai étteremlánc tavaly több mint 1,3 milliárd Bic Mac-et értékesített világszerte.
„Nagyon ritka, hogy egy étel még ötven év elteltével is ilyen fontos szerepet tölt be” – mondta az évforduló kapcsán Steve Easterbrook, a McDonald’s vezérigazgatója a Businnes Insidernek adott interjújában. A cég a kerek évforduló kapcsán egy hétre bevezette a MacCoin nevű globális valutát, amellyel ingyen lehet hamburgert venni augusztus másodikán, csütörtökön.
Az ötletet a Big Mac index ihlette. Az Economist nevű brit gazdasági hetilap 1986 óta alkalmazza a Bic Mac indexet arra, hogy összehasonlítsa a világ országainak életszínvonalát. A vásárlóerő-paritás elvén működő mérőeszköz úgy működik, hogy összehasonlítják a világ 160 országában, több mint 36 ezer McDonald’s étteremben kapható Big Mac dollárra átszámolt helyi átlagárát. (Mivel a szendvics összetevői a világ összes országában ugyanolyan, ezért alkalmas egyfajta összehasonlító tesztre a termék).
Ebből ki lehet kalkulálni, hogy hosszabb távon mennyire érvényesül a vásárlóerő-paritás elvileg árfolyam-kiigazító – így értékkiegyenlítő – hatása az egyes térségekben kapható azonos szolgáltatási és árutermék-kosaraknál.*
A legfrissebb Big Mac index szerint Magyarország nem ért el túl előkelő helyezést, a fizetések vásárlóerejét tekintve a 77 város közül a 65. helyen végzett Budapest. A magyar fővárosban 55,6 percet kell dolgozni azért, hogy megehessünk egy Big Macet, és 399 órát ahhoz, hogy egy iPhone X-hez juthassunk hozzá. Bukarestben és Szófiában is kevesebbet kell dolgozni azért, hogy valaki megehessen egy Big Mac-et.
A Big Mac indexet azonban nem érdemes túlértékelni, mivel bár egy fontos jelzőszám, csak egy a sok közül, és nem magyaráz meg mindent a tényleges fejlettségi szintről, a bérek és az életszínvonal alakulásáról. A hvg.hu idézteéppen múlt héten a Le Monde című francia napilapot, amely szerint jelenleg a dollár árfolyama túlértékelt, emiatt torz a Bic Mac index eredménye.*
A Big Mac-ről az évek alatt az is kiderült, hogy magára hagyva szinte képtelen lebomlani. Legutóbb egy kanadai töltött fel fotókat az egyik közösségi oldalra a hat éve vásárolt Big Mac szendvicséről, amely még mindig egyben van. Ha valaki otthon készítené el az évforduló apropóján a szendvicset, ezen a linkenelérheti a Big Mac receptjét.
Forrás: g7.24.hu, Wiedemann Tamás