A globális gyorsétkeztetési piac éves átlagban 4,2 százalékkal növekszik 2022-ig, amikor is forgalma eléri a 691 milliárd dollárt – derül ki a Zion Market Research prognózisából. A felgyorsult életmód, az olcsóbb ételek iránti kereslet bővülése világtendencia, a globalizáció pedig a legeldugottabb helyekre is betör és meghonosítja a fogyasztói társadalommal együtt járó étkezési kultúrát. A Zion kimutatása szerint a könnyen beszerezhető és tápláló készételek iránti függés hagyományosan Észak-Amerikában a legerősebb, ott a fogyasztást a fogyasztás követi, konkrétabban a fal(atoz)ás és a diéta ciklusai váltják egymást kisebb-nagyobb rendszerességgel.
Amerikához hasonlóan Európa is töretlenül fejlődik, de a legnagyobb tempó Ázsiát, benne is Kínát jellemzi. A tudatos táplálkozás és a gyorséttermek ma már nem egymást kizáró fogalmak, a fogyasztói igényeknek és az üzleti érdekeiknek eleget téve egyre több hálózat bővíti az étlapot egészségesebb ételekkel. A kilókkal vívott örökös harc a profittermelésre is rányomta a bélyegét az utóbbi időkben: az nyert, aki képes volt váltani. Persze így is vannak állócsillagok az iparágban, amelyeknek a részvényei egyetlen profitra éhes befektető portfóliójából sem hiányozhatnak.
Big Mac = Nagy haszon
Kölcsönkért ezer dollárból 50 év alatt 43 ezer egységből álló globális étteremláncot létrehozni mesébe illő vállalkozás. Fred DeLucának, a szendvicseket és salátákat kínáló Subway hálózat megálmodójának és felépítőjének ez sikerült. Az olasz származású üzletember franchise-rendszerén nem fog az idő, a cég terjeszkedési étvágya csillapíthatatlan, jelenleg épp ezer egységgel bővíti nemzetközi hálózatát. Sajnos a három éve elhunyt alapító ezt a sikert már nem élvezheti, ahogy a kívülálló sem, hiszen a Subway megmaradt családi vállalkozásnak, melyet DeLuca 3,5 milliárd dolláros vagyonával együtt hagyott az örököseire.
Fotó: HALLDOR KOLBEINS / AFP
A Subway az éttermek számában megelőzi ugyan a 115 országban, 37,2 ezer egységben Big Macet áruló McDonald’sot, forgalmát tekintve azonban a nyomába sem ér: tavalyelőtt 10,8 milliárd dollárt hagytak náluk az éhes vendégek, míg a hamburgeres lánc 22,8 milliárdos bevétel után adózhatott.
A McDonald’s részvényesei sem panaszkodhattak, a cég árfolyama öt év alatt megduplázódott, igaz, 2018-ban már kímélő menüt kapott a kurzus, az 5 százalékos emelkedés és a 2,5 százalékos osztalékhozam már nem teszi annyira vonzóvá a papírt. A 141 milliárd dollárt érő óriásvállalat élére 2015-ben nevezték ki Steve Easterbrookot, aki a tabuk ledöntésével indított, majd az egészséges(ebb) táplálkozás felé nyitott, hogy megnyerje az ez iránt fogékony fiatal generáció szimpátiáját.
A reformszellem jegyében behozták például az egész napos reggelit, ami a látogatószám s vele a bevételek növelését eredményezte. Nehezen hihető, de frenetikus hatást – és vendégkörbővülést – ért el azzal, hogy liberalizálta a baromfitartást, azaz az ételekhez garantáltan a szabadban futkorászó tyúkok tojták a tojást. Emellett korlátozta az antibiotikumok használatát, továbbá egyszerűsítette a már-már áttekinthetetlen menürendszert, és gyors házhoz szállítást vezetett be. Az üzemeltetési költségeken éves szinten félmilliárd dollárt faragott, négyezer egységet pedig saját irányítás alá vett, azaz 21 ezer franchise-egység maradt a hálózatban, amely Észak-Amerika mellett a kínai piacon erősíti jelenlétét. A részvényesek díjazzák Easterbrook stratégiáját, de a McDonald’s sem marad adósuk: a cég először 1976-ban fizetett osztalékot, amelyet azóta minden évben feljebb tudott srófolni: a kezdeti 8 centtől 2018-ra 4,19 dollárig jutott.
Kínai kínálat
A Yum! Brands összesen 43,6 ezer egységével a világ legnagyobb gyorsétterem-üzemeltetőjének számítana, csakhogy a többi között a Kentucky Fried Chicken (KFC), a Pizza Hut és a Taco Bell márkákról ismert amerikai cégből 2016 novemberében kivált és önálló életre kelt a kínai leányvállalat azzal, hogy dinamikus terjeszkedési stratégiáját így rugalmasabban tudja majd végrehajtani. A Yum China 8100 éttermében 450 ezren dolgoznak, s ezzel a cég toronymagas piacvezetőnek, a KFC pedig a legnépszerűbb márkának számít a hatalmas országban. Mindkét cég papírjait jegyzik a New York-i tőzsdén. A válás kihirdetésének napja óta eltelt időszakban az „amerikaiak” részvénye 43 százalékkal erősödött, míg a „kínaiaké” 24-et szedett fel magára. A méretbeli különbség a piaci értéken is meglátszik: itt dollár milliárdban kifejezve 28,2-13,2 az egykori anyacég javára. Az osztalékhozamnál 1,59-1,35 százalék a pillanatnyi állás, ezzel azonban egyik vállalat sem készteti őrült részvényvásárlásra a befektetőket. Egy újabb felvásárlási ajánlat azonban könnyen árfolyamralit indíthat el a Yum China piacán. A cégért augusztusban 17,6 milliárd dollárt kínált a Hillhouse Capital kínai befektetési társaság vezette konzorcium, 42 százalékot ráígérve az akkor aktuális részvényárra. Ajánlatukat azzal utasították vissza, hogy az semmilyen érdemleges pluszt nem hozna a prosperáló vállalat életébe.
A globalizáció egyik jellegzetes „termékeként” kezelt 1971-es alapítású Starbucks ma már 28,2 ezer kávézót üzemeltet világszerte. Térképéről szeptemberben talán az utolsó fehér folt is eltűnt: a cég az eszpresszó őshazájában, Olaszországban nyitotta meg első Starbucks Reserve Roastery élménykávézóját. Méghozzá Milánóban, ahonnan a Starbucksot 23 év alatt 81 milliárd dollár piaci értékű nagyvállalattá felépítő, tavalyelőtt nyugdíjba vonult Howard Schultz az ihletet merítette. A legendás vezérigazgató 22,4 milliárd dolláros forgalommal és 2,9 milliárdos nyereséggel adta át a boltot utódjának. Kevin Johnson sem végzett eddig rossz munkát, ő az intézkedéseivel tavaly 9,5 százalékkal élénkítette a Starbucks kurzusát.
Fotó: KENA BETANCUR / AFP
Nem kis szerepe volt ebben a Nestlével nyáron kötött licencszerződésnek, melynek keretében a Starbucks kávékülönlegességeit a svájciak gyárthatják és forgalmazhatják a világ minden pontján – leszámítva persze a Starbucks kávézóinak környékét. A Nestlé 7,15 milliárd dollárt fizet ezért. A fogyasztók is jól járnak, hiszen otthon a kapszulás Nespressójukon is lefőzhetik a kedvenc Starbucks-kávéjukat. A Starbucks a McDonald’shoz képest „csak” hétéves osztaléknövekedési szériát tud felmutatni, s 2,20 százalékos osztalékhozama is szerényebb, de a Yum-cégekénél így is magasabb.
Vegyes felvágott
A Restaurant Brands International (RBI) neve önmagában aligha mond sokat, pedig a Burger King láncról mindenki ismeri. Az RBI valódi multinacionális vállalat, kanadai székhellyel (Oakville, Ontario), brazil főrészvényessel (3G Capital, 51 százalék) és amerikai zászlóshajóval (Burger King), amelynek márkái a világ száz országában 24,4 ezer éttermet üzemeltetnek.
A cég 2014 decemberében a Whopperről világhírű hamburgerlánc és a kanadai Tim Hortons kávézó-étterem hálózat összeolvadásával jött létre, hozzájuk csatakozott az 1,8 milliárd dollárért megvett Popeyes Louisiana Kitchen gyorsétterem lánc 2017-ben. A közös beszerzés és adminisztráció jelentősen csökkentette a költségeket, ennek is köszönhető, hogy a 4,6 milliárd dolláros éves bevételből (2017) 1,2 milliárd maradt a tulajdonosoknak. S míg a McDonald’s apadó forgalom mellett növeli a nyereségét, addig az RBI-nél a bevétel és a profit kéz a kézben jár. A New Yorkban és Torontóban egyaránt jegyzett RBI-részvény árfolyama a megalakulás óta 38 százalékot erősödött, s ebben már a 2018-as 15 százalékos esés is benne van. A 3,35 százalékos osztalékhozam meghaladja a szektorátlagot, miként az is, hogy náluk a tiszta profit kétharmadát fizetik ki a részvényeseknek.
A Darden Restaurants (DRI) az 1500 éttermével kilóg a sorból, 13 milliárd dolláros piaci értéke alapján viszont mégis a legnagyobbak közé tartozik a 150 ezer főnek munkát adó amerikai vállalat, amely a teljes körű kiszolgálást nyújtó étterem-üzemeltetők körében a legnagyobbnak számít. Különböző árfekvésű és profilú márkákat fog össze. A DRI portfóliójához tartozik az Olive Garden, a LongHorn Steakhouse, a Bahama Breeze, a Seasons 52, az Eddie V’s és a Yard House. A Dardent is új vezér próbálja modernizálni, a 2015-ben kinevezett Gene Lee erőfeszítései termőre fordultak, regnálása alatt az árfolyam 90 százalékkal erősödött, és a 3 százalékos osztalékhozam is a jobbak közé sorolható. Lee a forgalmat 6,7-ről 8,1 milliárd dollárra, az adózott eredményt 196-ról 604 millióra gyarapította, s gyaníthatóan egy ideig még javítani fog a számokon.
Fotó: AFP
A Taco Bell mellett a Chipotle Mexican Grill (CMG) ad különleges mexikói ízesítést az észak-amerikai fast food piacnak. A Taco hétezer egysége mellett a CMG 2250 étterme szolgálja ki a burritóhoz kedvet kapó amerikaiakat, a cég emellett mutatóban a brit, a kanadai, a francia és a német piacon is jelen van.
A tavaly 25. születésnapját ünneplő CMG fejlődése 2006-tól vett lendületet, amikor is levált az McDonald’sról. Az árfolyam száguldása az idén 52 százalékos pluszt hozott, azaz a cég kiheverte a 2017-es évét elrontó ételmérgezési botrányt, ám még mindig 56 százaléknyira van a 2015. szeptemberi történelmi rekordjától. A vállalatnak a 13,2 milliárd dolláros piaci értéke alapján bérelt helye van a tízes toplistán.
Domino’s-effektus
Végezetül szólni illik a pizzériák világbajnoki ezüstérmeséről, a piacvezető Pizza Hut versenytársáról, a 84 országban 13,8 ezer egységet üzemeltető Domino’s Pizzáról. Pontosabban Domino’sról, hiszen 2012-ben nevet és logót változtatott az 1960-ban Michiganben alapított amerikai vállalat, utalva ezzel arra, hogy étlapján – az ezerféle pizza mellett – az olaszos tésztáktól a szendvicsekig számos más étel is fellelhető. A cég brutális növekedési tempót diktál: árfolyama 18-szorosára nőtt, amióta 2004-ben bevezették részvényeit a New York-i tőzsdére. A Domino’s ma már 10,4 milliárd dollár értékű óriássá nőtte ki magát, amely azért torpant meg a fejlődésben, mert kínai „partraszállásakor” félreértelmezte a helyi ízlést és fogyasztói szokásokat. Azóta – közmegelégedésre – azonban ezt is sikerült rendeznie. A Domino’s részvénye tavaly 35 százalékkal drágult. Az emelkedés az immár fél évtizede stabilan tíz százalék körüli bevétel- és két számjegyű profitnövekedésnek, valamint a kínálat frissítésének s ezzel a fogyasztói érdeklődés folyamatos felcsigázásának köszönhető.