A közlekedési és kommunikációs infrastruktúra globális fejlettségének eredményeként mára a világ szinte minden városa bekapcsolódott a világgazdaság vérkeringésébe. A nagyvárosok egyre erősödő versenyben hajtanak arra, hogy látható (közlekedési) és láthatatlan (kommunikációs) hálózatok csomópontjaiként, pénzügyi, fogyasztási és szórakoztató központokká váljanak. A város tehát értelmezhető akár egy különleges árucikként is, amely a települések piacán versenyez. Az eladandó termék maga a település, amely az általa kínált szolgáltatások, beruházási lehetőségek, a településen felhasználható kedvezmények, a környék, a kulturális turisztikai értékek összességét jelenti.
2050-re annyi ember él majd metropoliszokban, amennyi ma a teljes Föld lakossága. A legfontosabb kérdés e települések fejlődése kapcsán, hogy az emberiség képes-e harmóniában élni a Földdel, megérti-e a városai működését, azt, hogy mi a szerepe ezekben. A jövő metropoliszai által megoldandó feladatok között a közlekedés nehézségeit, a zsúfoltságot, a zöld területek hiányát, illetve a légszennyezést említették a legnagyobb arányban a magyar válaszadók egy, a Futureal-csoport és a TEDxDanubia által közösen szervezett rendezvényen. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Európa lakosságának háromnegyede városlakó, és ez az arány a jövőben tovább emelkedik, ráadásul míg 1975-ben világszerte három város lépte túl a tízmilliós lakosságszámot, addigra ma már több mint 30 ilyen település található.
Ezek a metropoliszok azonban rengeteg energiát használnak, teret vesznek el a természettől. Erre jelent megoldást a városrészek átgondolt rehabilitációja, amely nem igényel új területet a városok terjeszkedésében. A Futureal-felmérésében a válaszadó résztvevők szerint a ma városainak legvonzóbb elemei az átfogó szolgáltatások, a szórakozási és kulturális lehetőségek széles köre, valamint a munkalehetőségek, illetve ennek megfelelően a városok, városrészek újjáéledésének legfőbb eszközeiként a közösségi, zöld terek és a modern infrastruktúra kialakítását, az okos megoldások bevezetését és az épületállomány modernizálását jelölték meg. A megkérdezettek többség úgy véli, hogy Budapest 30 éven belül okos várossá válhat, ebben a fejlődésben pedig az okos (köz)épületek jelentenek egy új lépcsőfokot.
Az okos megoldások valóban hathatós megoldás ígérnek a városok égető társadalmi, közlekedési, ingatlanfejlesztési, és technológiai kihívásaira, hiszen a felmérések szerint nem csak 30-40 százalékkal biztonságosabbá teszik a környezetet és lerövidítik az ingázást, de akár életet is menthetnek.
Mi is az az „okos város”?
Az okos város koncepciója túlmutat a hagyományos városlakó-szolgáltató kapcsolaton. Egyrészt ösztönzi a városi szereplőket, hogy aktív tagjai legyenek a városi közösségnek, például adjanak visszajelzést a szolgáltatások színvonaláról, utak állapotáról, így az okos városok vonzóbbá, élhetőbbé, fenntarthatóbbá válnak. Másrészt a közösségi szolgáltatók, hasonlóan a modern piaci szolgáltatókhoz, a szolgáltatás színvonalának növelésével párhuzamosan költséget is szeretnének csökkenteni.
Ma már szinte mindenki okostelefont hord a zsebében, egyre több ügyet intéznek az interneten, megállíthatatlanul terjed az e-kereskedelem, a közösségi média áthatja az életet, lassan a lakásokba is beköltöznek az okos eszközök – csak néhány a technológiai fejlődés és a digitalizálódás kézzelfogható példái közül. E hatások alól a városok és annak lakói sem vonhatják ki magukat, s ma már nem az a kérdés, hogy átalakítják-e a digitális technológiák a települések működését, ezáltal a kereskedelmet is, hanem hogy mikor és milyen mélységben.
A jövő intelligens városai nem képzelhetők el új generációs szolgáltatási központok nélkül. A bevásárlás és a szórakozás továbbra is életünk mindennapi részét képezik – ami változik, az a felhasználói élmény. Számost tanulmány készült arról, hogy miként változtatja meg az online kereskedelem térnyerése a vásárlói szokásokat, azonban ezek azt is kimutatták, hogy bár a változás tagadhatatlan, mégsem szorítja háttérbe a plázába járást. Egy brit kiskereskedelmi felmérés szerint a bevásárlóközpontban a vásárlók 95 százaléka véli úgy, hogy minden kívánt árut megtalál. Arra kérdésre, hogy ugyanezeket a termékeket online is megvásárolhatta volna, a válaszadók 77 százaléka nemmel válaszolt. A kiskereskedők számára kedvező adat, hogy interneten a legnagyobb értékben vásárlók a plázákban átlagosan 6 fonttal (2400 Ft) többet költenek. Mindeközben jól kivehető trend, hogy az online és offline vásárlás egymást kiegészítve fog még élvezetesebb „shopping-élményt” nyújtani.
(hvg.hu)